Ennek a könyvnek is megvan a maga története. Gabkával, a főhőssel egy tévéfelvételen találkoztam. Még ott, a stúdióban megbeszéltük, hogy összehozunk egy könyvet. És ennek már jó másfél éve. Eleinte jól indult minden, hosszú órákat beszélgettünk. Összegyűlt néhány száz oldal nyersanyag. A könyvnek körülbelül egyharmada elkészült, amikor beköszöntött a vissza-visszatérő depressziós időszakom... Gabkának megmondtam, hogy a tervezett időpontra, 2010 májusára nem kerül boltokba a könyvünk. Akit nem érint, az nem érti, miként lehet, hogy az első ötven-hatvan oldal összejön, aztán valamiért nem megy az írás. A véletlen úgy hozta, hogy meghívtam rádióstúdióba az Ozzy Osbourne életrajzi könyvének fordítóját. A felvétel után beszélgettünk, dicsértem a munkáját. Azt mondta, szívesen dolgozna velem. Javasoltam, tegyünk egy próbát, olvassa el, amit eddig írtam, és aztán, ha tudja, folytassa... Tudta és folytatta. Laikus szerintem nem képes eldönteni, melyik bekezdés az enyém és melyik az övé. Szakembernek nyilván feltűnik, hogy ami a központozást illeti, vannak eltérések, de ezek egyáltalán nem zavaróak. 2010 szeptemberében ismét kedvem volt dolgozni. Alig egy hét alatt megszerkesztettem a könyvet. Úgy vélem, jól tagolt és olvasmányos lett. Gabkának és Tamásnak ez az első könyve, nekem ugyan a sokadik, de együtt örülök velük. Remélem, az olvasók nem csalódnak. - Havas Henrik
