Ilonka néni 1910-ben született Kolozsvárott. Egy százesztendős asszony visszaemlékezéséről szól a könyv, amelyet – egy ugyancsak Kolozsvárott született írónő (s vérbeli interjú-készítő tévés személyiség) készített. Ilonka néni megöregedett, és ezt unja. Mert nincs kivel beszélgetni.
{MORE}
Az osztálytársai régen meghaltak. Nem mozog jól, de azért ellátja magát. Az ebédet hordják, előfizetett rá az unokája. Éjszaka, ha nem tud aludni, a repülőgépeket figyeli. Alacsonyan szállnak, és „meg van gyújtva az a nagy villanyuk”. Van egy macska is, Pufi. Mert a kutya nevét adta neki. Mikor megdöglött a kutya. A lába zavarja, amely mostanában megroppant, elmozdulhatott a csont.
Ilonka néni végigélte az első világháborút követő időket, a Horthy-korszakot, az egyre keményedő nacionalista román-időket. És a jelenkort. A különös demokrácia beköszöntét. Milyen százéves szemmel a világ? Az, aki ezt a könyvet választja, egy egyszerű és őszinte embert választ magának az élet idegvezetőjeként.
