Ez a könyv olyan jelentős korszakot ível át, amelynek kezdetén családom egyik őse, József főherceg Magyarország nádoraként Pest és Buda európai színvonalú fejlesztésén buzgólkodott, és akkortájt fejeződik be, amikor nagyapám, IV. Károly már meghalt, s a magyar királyság felszentelt király nélküli történelmét élte. Hasonlóan tehát valamennyi honfitársamhoz, nekem is megvannak a személyes kötelékeim mindahhoz, ami e kötet lapjain lejátszódik. Boldog és boldogtalan idők, bonyolult, sokat vitatott, nemegyszer egymásnak feszülő történelmi szituációk és személyek váltakoznak benne. Akkor nyerhetünk róluk igazán meggyőző képet, ha tájékozottságunk minél sokszínűbb. Az Urak és gavallérok, amely főként a felidézett idők kortársainak írásai, vallomásai alapján gyarapítja ismereteinket, egyik forrása lehet ennek a tájékozódásnak. Nekem, aki felnőtt fejjel tanultam meg magyarul, különösen élményszerű volt „nyelvében élő magyarként” is átélni ezeket a helyzeteket, s remélem, a T
