– Egy olyan konferencia előadója lesz novemberben, ami a Könyv és az írás kapcsolatát vizsgálja meg több szemszögből. Ön évek óta kapcsolatban van az írással, hiszen több fórumon vett részt az alkotásban vagy annak ösztönzésében. A konferencián jellemzően olyan alkotók vesznek részt, akik még dédelgetik első kéziratukat és a könyvkiadás folyamatának előszobájában vannak. Mi az, amit egy ilyen rövid találkozás során kapaszkodóként, tanácsként lehet mondani a hallgatóságnak, ami segít megtenni ezeket az első lépéseket?

30-40 perc nem is olyan kevés. Jellemzően az efféle találkozókon szakmai ötleteket, írástechnikai ismereteket várnak az érdeklődők, de ennél fontosabbnak látom, hogy első lépésben inkább megmutassuk azokat az írói utakat, amelyeket – ha valóban szeretnének – végigjárhatnak. A motivációnak, az alkotói és könyvkiadási lehetőségeknek ma már sok arcát ismerjük, szerencsésnek látom, hogy elsőként ezekre legyen az érdeklődőknek rálátásuk. Másik elengedhetetlen tennivalóm az írói felelősségre és az íráshoz szükséges kitartásra felhívni a figyelmet.

– Ön szerzőként, szerkesztőként, kiadóként és oktatóként egyaránt részt vett/vesz az íráshoz kapcsolódó területeken. A jelenlegi üzleti kommunikációt oktató tréner mennyire van távol attól a szerzőtől, aki elindult ezen a pályán?

Az üzleti írásbeli kommunikáció számos ponton azonos feladatokat ad a szerzőnek, mint a kreatív írás. A megírt sorok feszessége, érthetősége, hatásossága, a nyelvi-tartalmi tennivalók sora, az íráshoz felhasználható eszközök csak ritkán mutatnak eltérést. Amikor például üzleti levelezés tréninget tartok, azonos a feladatom, mint amikor kreatív írást oktatok: rá kell mutatnom, miképp, milyen formai, nyelvi, tartalmi eszközökkel gyakorolhatunk hatást az olvasóra. 

– Ma, amikor egyre kevesebbet írunk, rövidítéseket használva kommunikálunk a hétköznapokban, honnan kell indítani a beszélgetést az írásról? Mennyire evidens ma egy vállalkozás, cég számára, hogy időt, energiát és anyagi költségeket fordítson az írásbeli kommunikáció tökéletesítésére?

Üzleti környezetben nem csupán nyelvi feladataink vannak. Kifejezetten távol áll a tréningjeimtől is az a törekvés, hogy az állandó kerek, egész, irodalmi mondatokban történő kommunikációra buzdítsam a résztvevőket. A lényeg másutt van: valójában a cég kommunikációs folyamatait segítek optimalizálni, fejleszteni. Ha például azt látom, hogy egy cégnél az üzleti levelekben fontos kérések esetén rendre lemarad a határidő, akkor erre felhívom a figyelmet. Hasonlóképp kiemelt pontnak látom a kommunikáció sűrítését – kevesebb szöveget mind megírni, mind elolvasni kevesebb időt jelent, ezáltal erőforrást segítek megtakarítani a vállalkozás, a cég számára. Végül pedig: igyekszem megmutatni, miképp lehet úgy levelet írni, hogy a címzett a levélben foglalt feladatát jól, maradéktalanul és időre végezze el. A megbízóim általában multik, de ma már a kkv-szektor is meglátta az írásbeli kommunikációban szunnyadó, erősen kihasználatlan potenciált.

– Mennyire tanítható az írás? Lehet-e sablonok mentén kommunikálni az üzleti életben, ugyanakkor sémák felhasználásával írni egy sikeres regényt?

Sokszor hívom fel arra a figyelmet, hogy a sémákat nem az írók diktálják, sokkal inkább az olvasói várakozások. A sémák helyett amúgy jobban szeretem azt a kifejezést, hogy művészi keretek. E keretek lehetnek terjedelmi, tartalmi, szerkezeti, stílusbéli vonatkozásúak. Hogy máshonnan mutassak fel példákat: nem lehet dalt delegálni a Radio1 csatornára, ha bizonyos tartalmi, zenei, dinamikai kereteket nem tart be a szerző. Fogkefét is nehéz tervezni, illetve gyártani bizonyos keretek megléte nélkül. Az írásnak gyönyörű művészi teret biztosítanak e sokat emlegetett keretek, amelyek – hitem szerint – inkább segítik a szerzőt, semmint alkotói béklyót vetnének rá. 

A konferencia részletes programja és előadóinak sora elérhető itt:

https://www.kiadomakonyvemet.hu

(a kép forrása az előadó honlapja)