Eltaposott valaki,
De nem láttam az arcát,
Bőrcipő volt rajta,
És feslett szövetkabát.

Újjáépítem magam,
Talán így kell lennie,
Szebbet fogok alkotni,


Nem mázolok régire.

Megtettem ezt vagy százszor,
Mikor megint ép leszek,
Ragyogni fogok, de az
Aki rohan, észrevesz?

Átformált már mások lépte,
Alkonyati fényben ázom,
Színes, de túl apró vagyok,
Folt egy törött csigaházon.