Nyírfalvi lírája a mindennapok hordalékából építkezik, s a hordalékban látja meg, abból alkotja meg a mindent. mert mi is a hordalék? Szél által röptetett, víz által görgetett, sárba dagasztott semmiségek. Hordalék és görgeteg, mi már senkinek sem kell. Kivéve az érzékeny szemű lírikust. Mert Nyírfalvi Károly a semmiből, a hordalék porszemeiből, a lélek rezdüléséből rakja össze a mindenséget, a lényeget. Ezt a lényeget olykor a versforma, olykor a tördelés, olykor a tartalom hordozza. Olykor ezek összessége. Ezek a rácsodálkozások a körülöttünk levő dolgokra, olyanokra, melyek mellett elmegyünk, teszik naggyá ezt a kötetet és verseit. Eltűnődünk és elgondolkodunk.
